Szent Márton legendája:
A legenda szerint Szent Márton a Római Birodalom Pannónia tartományának Savaria nevű városában (mai Szombathely) látta meg a napvilágot 316-ban vagy 317-ben egy római tribunus (elöljáró) fiaként. A római császár katonájaként szolgáló Márton a franciaországi Amiens városában egy hideg téli estén odadta meleg köpenyének felét egy nélkülöző koldusnak. Aznap éjszaka álmában megjelent Jézus a koldus alakjában. Innentől kezdve nem a hadsereget, hanem Istent szolgálta, megkeresztelkedett. Misszionáriusként sok jót cselekedett. Jóságáról még életében legendák keringtek, püspökké akarták szentelni. A monda szerint mikor ennek hírét vette, az érte jövő küldöttek elől nagy alázatosságában a ludak óljába bújt. A szárnyasok azonban gágogásukkal, szárnyuk verdesésével óriási zajt csaptak, így elárulva Márton rejtekhelyét. Mártont 371-ben püspökké szentelték és haláláig, 398-ig Tours-ban segítette a rászorulókat.

Szent Márton kultusza a Pannónia területén már a honfoglalás előtt is virágzott. Szent István tisztelete jeléül a zászlaira a hadvezér Márton képét festette. A hagyomány szerint a szent egy álomban sietett a király és az ország védelmére. Így Szent Márton Szűz Mária után az ország patrónusa lett. A pannonhalmi bencés apátság is Márton tiszteletére épült azon a helyen (Savaria Sicca), ahol az egyik hagyomány szerint a szent született. A legújabb kutatások viszont minden kétséget kizáróan bizonyítják, hogy Márton szülővárosa Savaria, vagyis Szombathely.

Egy másik változat szerint ez a hagyomány a római időkre nyúlik vissza. November 11-e a naptárban ősidők óta a téli évnegyed kezdő napja: megkóstolták az új bort és az új termés is kitartott bőven, így nagy eszem-iszomot tartottak, hogy jövőre is jó termés legyen mindenhol.A rómaiak Aesculapiust, az orvosistent ünnepelték ilyenkor, s ludat öltek, amely a hadisten, Mars szent madara volt. (A madarak gágogásukkal egyszer megmentették Rómát a gallok éjszakai orv rajtaütésétől.) A keresztény naptárban is ez alapján kapott helyet: a lúd római neve “avis Martis” (Mars isten madara); régi szófejtéssel „Márton madara”-ként ünnepelték, így nem kellett eltérni a lúdlakomák évnegyedkezdő római szokásától. A reformációnak korában is folytatódott a hagyomány: a protestánsok Luther Márton neve napján emelgették a poharaikat ilyenkor.

Márton napi szokások:
A György-napkor kihajtott állatokat is Márton napja körül terelték be a téli szállásukra. A Nyugat-Dunántúl pásztorai a falvaikban zöld ágat, vesszőt osztottak. A hiedelem szerint Szent Márton vesszeje frissen vágott, megszentelt, lombos nyírfavessző, ami segít távol tartani a betegségeket, és növeli az állat szaporulatot. Márton napjára az újbor is kiforr.

Ludas jóslás, babonák:
Ha a mellcsont fehér, havas télre számíthatunk. Ha Márton-lúd mellcsontja véres, száraz, hideg tél jön. A csontokat kitették a tornácra és a mellcsonton keresztül nézték a naplementét. Ha a nap felhőben ment le, akkor enyhe telet vártak, ha a tiszta égen, akkor kemény tél volt várható.

Márton napi ételek, finomságok:
A liba levágásának szokása valószínűleg úgy alakult ki, hogy a a paraszti év végével - novemberben - a cselédek megkapták az évi bérüket, amihez egy felhizlalt liba is járt fizetségként.

Sörös libasült
Hozzávalók: 1 liba, 30 dkg vagdalt, 1 csokor petrezselyemzöld, 2 tojás, 2 zsemle, kis tej, 1 hagyma, só, bors,  fél liter sör
Elkészítése:
Megtisztítjuk a libát, majd kívül-belül megfűszerezzük. A liba szívét, máját, zuzáját ledaráljuk, és a vagdalthoz adjuk. A belsőségekhez keverjük a tojásokat, petrezselymet, tejbe áztatott zsemléket, sózzuk, borsozzuk, majd megtöltjük vele a libát. A libát zsiradékkal bélelt tepsibe helyezzük, fél liter vizet öntünk mellé, és gyakori locsolgatás mellett, készre sütjük. A sört kb. 2,5 óra sütés után öntjük rá.  Dinsztelt vöröskáposztával és hagymás burgonyapürével tálaljuk.

Ludaskása
Hozzávalók:
(4-6 személyre):60 dkg libaaprólék, 20 dkg sárgarépa, 15 dkg fehérrépa, 15 dkg gomba, 10 dkg zeller, 2 kis fej vöröshagyma, petrezselyem, zellerzöld, bors, só, 50 dkg rizs
Elkészítése:
A leöblített, megtisztított aprólékot felöntjük kb. másfél liter hideg vízzel, hozzáadjuk a megtisztított sárga- és fehérrépát, a zellert, gombát, egész vöröshagymát, petrezselymet, feketeborsot, sót  és az egészet lassú tűzön megfőzzük. Amikor a húsleves kész, a zsírját leszedjük, kivesszük a zöldséget, a húsféléket, és a levet leszűrjük. A csontról leszedjük a húst, kis kockákra vágjuk a zöldségekkel együtt. Közben rizst készítünk a szokásos módon, felöntjük a már elkészült húslevessel, majd fedő alatt megpároljuk. Amikor már majdnem kész, hozzákeverjük a főtt, felkockázott húst a zöldségekkel együtt és már készen is van. Nagyon laktató és finom egytál étel.

Sült libacomb
4 libacomb, 1 kisebb zellergumó 2-3 db répa, 1 vöröshagyma, 1 alma, kakukkfű, babérlevél, 2 dl száraz vörösbor 1 kevés paradicsompüré, Földimogyoró olaj, Fűszerkeverék (csészébe- rozmaringos, fokhagymás, mézes balzsamecetet összekeverni sóval, borssal ízesíteni)

A combokat sütés előtt megkenni a fűszerolajjal kicsit állni, hagyni és 5-6 percig földimogyoró olajban sütni. Kivesszük, félretesszük. A maradék olajba beletesszük az összevágott zöldséget és almát. Ízesítsük kakukkfűvel, babérlevéllel átsütjük és hozzáadjuk a bort és paradicsompürét. Sűrűre főzzük. Ezt a szószt beleöntjük a tepsibe, beletesszük a combokat, kevés vízzel felöntjük, és 70-80 percig sütjük.