Nagyobb térképre váltás

Fekvése Ásványráró Szigetköz középső részén a Duna mellett fekszik, Győr és Mosonmagyaróvár között szinte félúton. Önálló község a Szigetköz közepén, a Duna jobb partján, a szigetközi 1401. sz. út két oldalán. Győrtől 20 km, Mosonmagyaróvártól 22 km távolságra. Két település, Ásvány és Ráró egyesítéséből jött létre 1936-ban. A nyelvészek szerint az Ásvány helynév mesterséges árok ásott tó, kút jelentésű; a Ráró sólyomféle ragadozó madár, kerecsen jelentésű és valószínűleg személynévből vagy erdőnévből átvéve változott helynévvé.E vidék legalább ötezer éve lakott hely a feltárt régészeti leletek alapján.

A lakosság ősi foglalkozásai a vízhez kötődtek: sokan éltek halászatból, aranymosásbólhttp://lazarus.elte.hu/hun/tdk/zsiga.htm, hajóskodásból, vízi szállításból; saját termesztésű káposztájukat Bajáig, sőt Orsováig árulták.

A település Győr felőli részén áll a híres, műemlék jellegű Kálvária, melyet gróf Apponyi Lázár barokk stílusban építtetett 1738-ban. Ennek közelében, a temető bejárata előtt látható a világháborúban elesettek emlékműve, Somogyi József szobrászművész egyik utolsó alkotása.

 A művész Ásványrárón töltötte gyermekkorát, édesanyja a falu postamesternője volt.

A Kálvária mellett álló fekete nyár védett természeti érték, az 550 cm kerületű fa kb. száz esztendős. Ásványráró és Hédervár között található a Rárói-Vadaskerti erdő és a Bokrosi-ér alsó szakaszának melléke. Itt szűnik meg a Felső-szigetköz terepének esése, s válik egyenletesebbé a felszín: ennek megfelelően a vadaskerti erdőben még sok olyan, középhegységből és dombvidékről lehúzódó faj megtalálható, amely az Alsó-szigetközben már nem. A Dunát az ármentett oldalon vizes élőhelyek sorozata ? Gyűrűs-ér melléke, Varas-tó, Sárcsás-tó ? kíséri.Duna-ágak  Az erekké zsugorodott egykori Duna-ágak, gazdag madárvilágnak adnak otthont.

• Darnózseli
• Hédervár
• Lipót
• Mecsér
• Mosonmagyaróvár

A település neve és címerének szimbólumelemei (sólyom és evezőlapát) sűrítik a múltat. Az "ásvány" tag - az egykor önálló falurész neve - vizenyős területen ásott árkot jelent. A "ráró" - a másik falurész neve -, mint a honfoglaló magyarok szent madara - kerecsen sólyom - a falu kora középkori, Árpád-kori eredetére utal.